A magnéziumról érthetően

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi-anyag az emberi szervezet számára. Fontos szerepet játszik a fehérjék, szénhidrátok, zsírok zavartalan anyagcseréjében, az izom- és idegrendszer-, a csontok-, valamint a szív- és keringési rendszer optimális működésében. Hiánya sok betegséggel és tünettel van összefüggésben, többek között a magas vérnyomással, vesekövességgel, székrekedéssel, izomműködési zavarokkal, fogászati problémákkal és fejfájással. Egy átlagos felnőtt szervezetében 21-28 gramm közötti magnézium található: e mennyiség mintegy 60 százaléka a csontvázban, a fennmaradó hányad túlnyomórészt a lágyszövetekben koncentrálódik, és a magnéziumkészlet kevesebb mint egy százaléka található a sejten kívüli térben.

Hazánkban a felnőtteknek ajánlott napi magnéziumbevitel átlagosan 375 mg. Ez az érték életkor és nemek szerint eltérő, de az életmódunk és a stressz, az alkoholfogyasztás, az intenzív sport, a várandósság is befolyásolja. Szervezetünkben a bevitt magnézium 25-75%-a szívódik csak fel. A hazai lakosságnak nagyjából fele a szükséges mennyiségnél kevesebb magnéziumot fogyaszt.

Hiányának többféle oka lehet, a nem megfelelő táplálkozás mellett például bélbetegségek okozhatják a felszívódás csökkenését. Kialakulásának oka lehet a friss növényi alapanyagokat nélkülöző étrend de akár a cukorbetegség is, illetve a fokozott igény ellenére csökkentett bevitel: pl. terhesség, erős izzadással járó sporttevékenység, hányás, hasmenés esetén, vesebetegség, egyes gyógyszerek, pl. vízhajtók szedése, de lehetnek akár genetikai tényezők is. Egyik legfontosabb szerepe a szervezet energiaellátásában való közreműködés. A sejtek elsődleges energiaforrását jelentő adenozin-trifoszfát (ATP) nevű vegyület a magnéziumhoz kötve tudja kifejteni biológiai hatásait: az, amit ATP-nek nevezünk valójában gyakran magnézium-ATP-komplex. Más szóval: elősegíti a cukor-, zsír-, fehérje-, nukleinsav anyagcserében és egy sor más folyamatban nélkülözhetetlen ATP kötődését a különböző enzimekhez, amelyek az emberi szervezet anyagcsere folyamatait katalizálják.
A magnéziumhiány tünetei lehetnek: fejfájás, izomremegés, izomgyengeség, izomgörcs, idegesség, indokolatlan feszültség, szívritmus-zavar.

A kalciummal együttműködésben legalább ennyire meghatározó tényezője a magnézium az izomműködés szabályozásának. Tehát a kalcium az izmok összehúzódásáért, a magnézium pedig ezek ellazulásért felel, és, optimális esetben, a szervezetben kétszer annyi kalcium található, mint magnézium. Kellemetlen következményekkel járhat, ha a kettő közti egyensúly felborul, az elégtelen magnéziumbevitel miatti magas kalciumszint ismert következményei az izomgörcsök.
A kalcium és a magnézium nem csak a vázizomzat, hanem a szívizom, valamint az erek és a belső szervek falát képező sima izomzat működését is hasonló módon befolyásolja. A verőerek és a szív sejtjeiben a magnéziumhiány miatt kialakuló merevség akadályozza az egészséges működést, így kalcium és a magnézium hiány esetén a szív vérellátását biztosító koszorúerek összehúzódásának fokozódásával romlik a szív vérellátása, a szív kisebb hatásfokon tudja végezni a munkáját, mindez pedig szívbetegségekhez vezethet.

A magnéziumnak nagy szerepe van a csontképzésben is, befolyásolja a csontképző sejtek működését, és nagy hatással van a mellékpajzsmirigy parathyreoid hormonja, mind az aktív D-vitamin koncentrációjára, amelyek a csontok homeosztázisának fő szabályozói. A kutatások férfiaknál és nőknél egyaránt pozitív összefüggést mutattak ki a magnéziumbevitel és a csontsűrűség között, ami arra utal, hogy hiánya hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához is.

A magnézium pótlás mindenképp javasolt igazolt magnéziumhiány, aktív sport, terhességi magas vérnyomás, ritmuszavar, asztma, migrén, Cluster-típusú fejfájás, székrekedés, gyakori izomgörcsök, illetve egyéb fokozott kockázatú csoportok esetén, mint például a gluténérzékenység, cukorbetegség, csontritkulás, szoptatás, krónikus hasmenés, vérhígítók szedése.
A természetes magnéziumpótlás az egészségre gyakorolt pozitív hatásai miatt mindenkinek javasolt. Kiváló magnéziumforrások a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöld leveles növények, a rostban gazdag ételek, a tojás és az olajos magvak.

(Forrás: internet, Kovács I.)