A köszvény és tünetei

A köszvény az ízületi gyulladás rohamokban jelentkező formája. Ha arra ébred, hogy nagylábujja, bokája, térde vagy más ízülete forró, duzzadt és érzékeny, ezek nagy valószínűséggel köszvény tünetei.
A köszvény az ízületi gyulladás (artritisz) azon formája, amit rohamokban jelentkező fájdalom, duzzanat, kipirosodás, ízületi nyomásérzékenység jellemez, és amelyet a szervezet magas húgysavszintje okoz. Ha a húgysavszint a laborvizsgálatok során nem is tűnik mindig emelkedettnek, a csökkentése hosszú távon enyhíti a köszvény tüneteit. A köszvény férfiaknál gyakrabban alakul ki, de a menopauzát követően nőknél is fokozódik a gyakorisága. Szintén növeli a kockázatát, ha családjában másnak is volt már ilyen megbetegedése.
A betegség szerencsére jól kezelhető, mind a köszvényes rohamok, mind a hosszú távú szövődmények (köszvényes csomók, ízületi torzulások) megelőzhetőek. Köszvény kézfejen A köszvényes roham jellegzetes tünetei A megbetegedés először az ízületeket érinti, mely leggyakrabban a láb öregujj ízületén jelentkezik, de gyakori még a térdeken és a bokákon is a kialakulása, ennek neve podagra. A köszvényes roham szinte mindig hirtelen, és főleg éjszaka kezdődik: Intenzív ízületi fájdalom. A köszvény leggyakrabban a nagylábujj nagy ízületét érinti, de kialakulhat az alsó és a felső végtagok más ízületeiben is. A fájdalom jellemzően 5-10 napon keresztül tart, közben intenzitása fokozatosan csökken, majd magától is elmúlik. Gyulladás és kipirosodás. Az érintett ízület vagy ízületek megduzzadnak, pirossá és nyomás érzékennyé válnak. Sokan összekeverik a köszvény és a reumás betegségek tüneteit, hiszen mindkettő ízületi fájdalommal jár. A reuma azonban nem csupán a csontok ízületeit támadja meg, hanem más szerveket is érintő autoimmun betegség.

Az álköszvény
Kristályok kicsapódásán alapul egy másik megbetegedés is, amit pszeudoköszvénynek (álköszvény) neveznek. Itt a kristályokat nem húgysav, hanem kalcium pirofoszfát alkotja. Az álköszvény is érintheti a nagylábujj ízületét, de nagyobb valószínűséggel jelentkezik a szervezet nagyobb ízületeiben (térd, a csukló, boka).

Miért alakul ki a köszvény?
A köszvény oka az ízület gyulladása, melyet húgysav (urát) kristályok okoznak. A húgysav a nukleinsavak (DNS, RNS), azokon belül is az ún. purinok lebontásából származó salakanyag. Purinok a szervezet csaknem minden sejtjében termelődnek, nagy mennyiségben előfordulnak továbbá az állati eredetű ételekben, például a belsőségekben (többek közt a májban, a vesében) és az agyban. Normálisan a húgysav oldott állapotban van a vérben, és a vizelettel ürül.
Probléma három esetben adódhat: kialakulhat a köszvény, ha a szervezet túl sok húgysavat termel, ha a szervezet nehezen tudja a húgysavat üríteni, illetve ha egyes ízületekben olyan körülmények alakulnak ki, amelyek kedveznek a kicsapódásának. A húgysav mindhárom esetben hajlamos kiválni az ízületekben (apró, tűhegyes kristályok formájában); az első két esetben a vér húgysavszintje is megemelkedik. Ez ugyan nem tesz jót az érintett ízületeknek, a köszvényes rohamot azonban a nagy falósejtek (makrofágok) váltják ki, amikor időről időre megtámadják ezeket a kristályokat. Ha egy ízületben hirtelen intenzív fájdalmat észlel, ha ízülete meleg és érzékeny, forduljon orvoshoz!
A kezeletlen köszvény egyre súlyosabbá válva hosszú távon ízületi károsodáshoz vezet.
Az alábbi állapotok, illetve körülmények növelhetik a köszvény kialakulásának kockázatát:

Életkor és nem: Köszvény gyakrabban alakul ki férfiaknál, feltehetően azért, mert húgysavszintjük eleve magasabb, mint a nőké, a menopauzát követően azonban a nők húgysavszintje is megközelíti a férfiakét. Ennek megfelelően férfiakban, általában valamivel korábban alakul ki köszvény (40-50 év között), míg nőknél a menopauzát követően.

Genetikai tényezők: Öt köszvényes betegből legalább egynél, a családban már előfordult köszvény.

Életviteli tényezők: A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás növeli a köszvény kialakulásának kockázatát. Az elhízás szintén növeli a kockázatot, különösen, ha állati eredetű élelmiszerek (hús, belsőségek) nagymérvű fogyasztásával társul.

Betegségek: A köszvény gyakran fordul elő együtt bizonyos betegségekkel, mint például a kezeletlen hipertónia, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint (hiperlipidémia) és az erek elmeszesedése. Gyógyszerek. A tiazid típusú diuretikumok, illetve az aszpirin (kis dózisban), szintén növelhetik a húgysavszintet.

Forrás: WEBBeteg