Sporttal a betegségek ellen

Név, Kovács Csilla

Kor: 46

Foglalkozás: Mérnök asszisztensként dolgozom, valamint vállalkozóként a facebook egyik legnagyobb gyermekprogram ajánló oldalát üzemeltetem, illetve gyerekprogramok, táborok szervezését és bonyolítását is végzem. Férjemmel, aki edzőm is valamint 15 éves fiammal és egy 11 éves lányommal élünk Budapesten.

Hány kilóról indult, mennyi most, hány centi, hány ruhaméret?

Körülbelül 93 kilóról indultam, még most is megvan a 46os nadrágom, szerintem soha nem fogom kidobni, látnom kell néha, hogy honnan indultam. A 165cmes testmagasságomhoz az 57 kg, ami most vagyok, szerintem ideális, most 36-38as ruhákat hordok.

Mennyi idő alatt?

Tulajdonképpen nem volt sem hosszú, sem rövid az az idő, ami így megváltoztatott. Az első 20 kiló szinte pillanatok alatt ugrott le, alig két hónap kellett hozzá. Azután lecsorgott még pár, így 65 kg körül már remekül éreztem magam. De aztán jött az ötlet: mutassuk meg a világnak, hogy mit tudunk közösen, így a maradék 10 kilót kb. fél év alatt alakítottuk, gyúrtuk izommá, az első versenyen kb. 58 kg-mal  indultam.

Duci kislány volt?

Soha nem voltam duci, sőt. Soha egy deka súlyfeleslegem sem volt. Az énképem még kövéren is soványnak mutatott, csak a fényképek győztek meg, hogy mekkorára is „duzzadtam”. Igazán annyira nem foglalkoztatott ez a testkép téma, hogy nem is emlékszem rá, hogy valaha gondom lett volna magammal.

Mikor kezdett gömbölyödni?

Az első alkalom, amikor nagyon csúnyán felhíztam az első terhességem volt. 25Kg-ot szedtem fel, és súlyos terhességi diabéteszem is volt, a diéta mellé még inzulinozni is kellett magam. A szülés után visszafogytam 55kgra, és a második terhességet is így kezdtem. Akkor úgy gondoltam, hogy na majd most figyelek és nem fogok így meghízni, de bizony hiába diétáztam az első pillanattól fogva, az első pár hét alatt felszaladt 15 kg, és bár inzulin már nem kellett a időben elkezdett diéta miatt, de 30kg plusszal zártam a második várandóssági időszakot. Szülés után megint sikerült lefogynom, bár 58 kg alá nem tudtam menni.

Aztán a pajzsmirigyem, ami fiatal felnőttként egyszer nagyon erősen túlműködött, elkezdett alul működni. Annak idején figyelmeztetett ennek lehetőségére az orvos, így mindig is jártam kontrollra, nem is lepett meg túlságosan a dolog. Viszont a kilók, amik felpattantak rám, na azok meglepőek voltak. Heti 3 szor sportoltam, diétáztam is, és mégis egyre kerekebb lettem. Kb két év alatt sikerült beállítanunk a hormon szintet, azt mondta az orvos, most már lefogyok. De mégsem. A következő kontrollon megkérdeztem, hogy van e ötlete, azt mondta, hogy esetleg nézzünk egy terheléses vércukrot. A laborban az első vérvétel után közölték, hogy sajnos nem végezhetik el a következő vizsgálatot, mert olyan magas az éhgyomri cukrom (11!), hogy ezt nem szabad terhelni. És itt kezdődik az igazi fogyi történet…

Sportolt valaha valamit?

Jellemzően nem, bár mégis. Leginkább ilyen koca-sportolónak mondanám magam, néha jártam terembe, de soha nem voltan sportoló. Ezt még csak most tanulom. 🙂

 Milyenek a család étkezési szokásai?

Szerintem teljesen úgy eszünk, ettünk, mint bármely magyar család. Kicsit jobban odafigyelve a részletekre.

Hogy evett korábban?

Nagyon szerettem a kenyeret felvágottal és a süteményt. Ha kellett este 11kor álltam neki valami gyors sütit sütni. Rendkívül édes szájú vagyok. Ezt sajnos most sem sikerült kinőnöm, bár a kenyér már csak álmaimban szerepel. .)

Mikor, mennyi idő alatt, miért hízott meg?

Mikor, miért jutott eszébe, hogy változtasson?

Ez nem döntés volt nálam. Ez egy folyamat részeként alakult. Lévén, hogy én sosem voltam kövér, vagy duci, számomra elképzelhetetlen, hogy úgy éljek. Nem opció az, hogy az ember nem tud mozogni, hogy nem tud felállni ha elesik, ha nem tudja felcipelni magát a másodikra, vagy ha úgy néz ki, hogy szégyenli magát, amikor tükörbe kell nézni. Így döntés nem kellett, csupán az iránymutatás, hogy miként tudom megvalósítani önmagam.

Milyen fogyókúrákat próbált, milyen eredménnyel?

Szerintem ez jó kérdés. Mindent kipróbáltam szerintem, és volt is, ami működött. Ideig-óráig. De lévén, hogy a hormonjaim éppen lustizni akartak, a hasnyálmirigyem pedig nem tudta felvenni a harcot a szénhidrát-haddal, így általában hiába is szenvedtem tőlük. Emlékszem volt olyan diéta, ami alatt még híztam is. Mindenesetre arra jó volt a sziszifuszi küzdelem, hogy a pulykahúst és általában a grill húsokat egy életre megutáltam. 🙂 Nincs csoda diéta vagy csoda edzésterv, ezeket mind-mind egyénre kell szabni. Meg kell ismerni a testünket, kitapasztalni hogy mire hogyan reagál, legyen az edzés vagy diéta.

Miért határozta most el magát?

Amikor megtudtam, hogy cukorbeteg lettem, szintén nem lepődtem, meg, a gesztációs diabéteszesek nagy része kettes típusú diabéteszes lesz élete végére. Nálam egy picit felgyorsította az eseményeket a pajzsmirigy lassulása. Szóval lelkileg fel voltam készülve rá, hogy egyszer szembe kell néznem ezzel a betegséggel. Utánaolvastam rendesen, kérdezősködtem, minden fórumon végigkutattam az életmódváltás lehetőségeit. Első lépésként csak annyit tudtam, hogy ha túl akarom élni, ha egyben akarok maradni, akkor mostantól másképp kell csinálnom mindent. Ezért úgy döntöttem, hogy a diabétesz nem betegség, nem ellenfél, akit le kell győzni, hanem a testem része, mint a májam vagy a hajam, együtt élünk, együtt folytatjuk tovább. Most már 3 éve élek így és nem gondolom, hogy különösebben megterhelő volna. Kicsit más. Jól más. 🙂

Hogy kezdett hozzá?

Első lépésként kizártam az életemből a cukrot, a rizst, a krumplit, a tésztát, a fehér lisztet és mindent, ami ezekkel készül. 160G-os szénhidrát diétára fogott a orvos, amit kő keményen tartottam is. Hamar jelentkezett az eredmény. Bár az első hónapok kín-keservesen teltek, sikerült megtanulnom enni, úgy enni, ahogy nekem jó.

Mit szólt a család?

Nem is tudom. Az étkezési szokásaim megváltozása nem érintette őket, nem gondolom, hogy bármit gondoltak volna erről. A kicsiknek inkább a mindennapi esti edzések voltak megterhelőek, hiszen nem voltam otthon velük. Igyekeztem ezeket az elfoglaltságokat este 8 utánra időzíteni, amikor már nem hiányoztam nekik mert túl voltunk a napi rutinon.

Mit változtatott az étkezésén?

Szokott néha „bűnözni”, édességet, fagyit enni?

Hogy szoktam-e? 🙂 Szinte csak édességen élek. Na jó, ez nyilván nem igaz így, de bizony nem tudtam teljesen megváltozni, így a diétámat szabtam magamra. Szerencsére ma már nagyon sok diabetikus élelmiszert lehet kapni, és itt elsősorban a csokoládéra gondolok, és szinte minden fagyizóban van alternatív édesítővel készült termék is. Hogy szoktam-e cukrot, rizst, fehér lisztet, burgonyát, tésztát enni? Nem. Soha. Betegesen kerülöm, hiszen pontosan tudom, hogy a szerveim (a szemem, a vesém, az agyam, a májam és szinte minden más fontos szerv) egészsége és ezáltal az életem minősége és hossza csak ezeken az ételeken múlik. Hiába esznek előttem akár csokitortát is, mára eljutottam odáig, hogy ami tilos, azt már meg sem kívánom. Mert megígértem a lányomnak,hogy ott leszek az esküvőjén és vigyázok az unokáimra is. 🙂

Hogy kezdett edzeni?

Szükség volt személyi edzőre?

Ez a kérdés kicsit személyes is, hiszen az én edzőm a férjem. Nélküle semmiképp nem tudnám csinálni, még akkor sem, ha máshoz járnék. Persze nem járnék máshoz soha, mert bár elfogult vagyok, de nagyon ritka az olyan profi szakember, mint ő. Mindezeken túl a válaszom ez:

Igen, mindenképp. Ha valaki tökéletesen tisztában van ezzel a sporttal, akkor is szüksége van személyi edzőre. Ennek nagyon egyszerű okai vannak. Az ember a tükörben mindig mást lát, mint az edző. Az edző pontosan tudja, hogy mikor hol és mennyit fejlődtél. Még azt is látja, ha elcsaltad a kardiót vagy megettél egy plusz adag sütit. Mindig tudja, hogy mire hogyan és mennyit kell dolgoznod. Azt is tudja, ha nem vagy formában, akkor is pontosan tudja, hogy mit kell csinálnod. Másrészt ott van veled és észreveszi a hibáidat. Látja, ha rosszul csinálod a gyakorlatot és rád szól ha lazsálsz, önállóan szinte lehetetlen kilépni a komfortzónából, kell valaki aki segít ebben. Ott van veled végig és figyeli minden rezdülésed, pontosan tudja, hogy hol a határ és hogyan ösztönözzön a saját akaratodon is túl. Kicsit lelki-tréner is, akiben megbízol, akinek a kezébe adod magad. Hinned kell benne, mert ő is hisz benned. Ez is egy olyan szakma, mint a tanár, a vízvezeték-szerelő vagy az ügyvéd, teljes körű ismeretekkel kell, hogy rendelkezzen ahhoz, hogy eredményes és profi legyen.

Mi tetszett meg benne?

Erre nem tudok mit válaszolni, természetessé vált, az életem részévé.

Mikor kezdődött a fogyás mellett a látványos alakváltozás?

Az alakváltozás határozott szándék miatt indult meg elég gyorsan. Úgy döntöttünk, hogy indulok egy fitt modell anyuka versenyen, így átalakítottuk az edzéseket, más súlyok, más sorozatok, nem is nagyon tudom, hogy hogyan, ezt csak az edzőm tudja. 🙂 Azóta tovább léptünk és a fitnesz modell kategóriában is próbálkozunk.

Eredményeim:

IBFF országos bajnokság 2016.(Predator kupa)                 3.hely

IBFF országos bajnokság 2017. Miss fitness modell +40  2.hely

IBFF Európa bajnokság 2017. Fitt modell anyuka +35év  1. hely

IBFF Európa bajnokság 2017. Miss fitness modell +40     2.hely

Heti hány edzés hozta az eredményt?

A cukorbetegség miatt minden nap járok edzeni. A napi 60 perc testmozgásnak meg kell lennie, ha esik ha fúj. Az életem a tét, nem csupán a külsőm.

A bőre nem sínylette meg a drasztikus fogyást?

Nem, mivel nem túl hirtelen történt a súlyvesztés. Arról nem is beszélve, hogy ez a fajta testmozgás lévén, hogy az izmok folyamatosan dolgoznak, még feszíti is a bőrt. Természetesen cukorbetegként fokozott figyelemmel  kell lennem a megfelelő mennyiségű folyadékra, elsősorban vízre, főleg az edzések során.

Miként változott meg a fogyástól és a sporttól?(Egészség, személyiség)

Az egészségem tökéletesen helyre jött. Azóta sikerült eljutnom odáig, hogy a pajzsmirigy értékeim tökéletesek már több, mint két éve, és a cukorbetegségem az orvos szerint „meggyógyult”, mert több, mint egy éve egészséges értékeket produkálok. Természetesen a cukorbetegségből nem lehet kigyógyulni, de együtt élni kiválóan lehet vele, a részem lett, mint az orrom vagy a fülem. Azt hiszem, hogy magabiztosabbá váltam kicsit a sikereim által. 

Mit szólt a család, a munkahely?

A családom rendkívül büszke rám, szerintem még a kamasz fiam is, bár ezt természetesen sosem vallaná be.

Mivel biztatja a hasonló gondokkal küzdőket?

Hasonló gondokkal küzdőket? A betegeket? A ducikat? A 40 pluszos elkeseredett háziasszonyokat? Mindenkinek vannak problémái, sokaknak sokkal több, mint bárki gondolná. Én azt mondom, hogy tűzzenek ki egy célt maguk elé. Minél magasabb vagy távolibb vagy nehezebben megvalósítható, annál közelebb jutnak a célhoz. Hiszen ha csak félig is járják meg az utat, akkor is kétszer olyan messze jutottak, mintha el sem indultak volna. Csak fel kell állni és el kell indulni, ki kell lépni a komfortzónánkból. Sok anyukával találkozom, akik csak azért jönnek edzeni, mert jól érzik magukat a teremben. Mert felszabadulhatnak, magukra találhatnak az alatt az óra alatt, míg a súlyok alatt kínlódnak. Nem is biztos, hogy a fogyás a céljuk, csupán, hogy ismét megtalálják önmagukat, és ez a legfontosabb. Tudni, hogy ki vagyok, hogy mi a jó nekem és hogyan tudom azt elérni.

(Gönczi Annamária)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.